[agonylui:tulipánlány:-]]Virágok vetélnek
Immár lesüllyedt a Nap
Le,mélytengerem alá
Foszlott szemhéjamon
Még átszüremlik amint elrejtettem.
Csiklandós csókok
Játszanak a pille szirmokon
Már nem éri őket
A hivalkodó fény.
Bizsergő sejtek,
Kicsiny szuszogások,
Lila tulipánok sikamlós sikolya
E légies ölelésben.
Most újra tiszták voltak,
Gyermeki hajtások.
Selymesen gyógyultak
A szelek szárnyán.
Könnyed táncukban
Egészen feledték
A vad viharokat,mik megtépázták
A gyönge két-pártát.
S mikor a harmat leszállt
Még egyek voltak örökre.
Az éj könnye lemosta hát
A meddő álmok súlyát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése