2009. december 24., csütörtök

Téli éjszaka

Ezzel a verssel szeretnék kellemes ünnepeket kívánni mindenkinek!



Boris Pasternak:
Téli éjszaka

Förgeteg zúdít vastagon
havat a tájra.
Lobog, lobog az asztalon
a gyertya lángja.

Hópiheraj, mint láng körül
nyáron a lepke,
kerengve ablakomra gyűl
fehér seregbe.

És borul tőle ablakom
zúzos virágba.
Lobog, lobog az asztalon
a gyertya lángja.

Remegő árnyék imbolyog
a mennyezetre.
Keresztbefont lábak, karok
sorsok - keresztbe.

És két cipő egymásután
koppan a földre.
És végigcsordul a ruhán
a gyertya könnye.

És zuhan a világ vakon
havas homályba.
Lobog, lobog az asztalon
a gyertya Iángja.

Néha betör egy szélroham,
feléje nyargal,
s a láng szárnyat bont boldogan,
akár egy angyal.

Február zúdít vastagon
havat a tájra.
Lobog, lobog az asztalon
a gyertya lángja.

(Ford.:Rab Zsuzsa)

2009. december 13., vasárnap

Karácsonyi vásár 1. rész

Ma szerettem volna fotózni nektek karácsonyi vásárt, de útközben elkezdett villogni a fényképező aksija, hogy gáz van. :( Még a héten be fogom pótolni, hogy aki nem lehet ott, az is lásson csodát. Egyelőre csak a saját megérdemelt ajándékaimat szereztem be, még jövő hétre maradt a többi. Először a WAMP-ra mentem ma, ahol iszonyú sokan voltak, iszonyú meleg volt, és alig találtam meg, hogy pontosan hol is van a Gödör. Volt sok számomra új dolog, szerintem kimegyek jövő héten is nézelődni. Utána a vásár következett, de ott még a WAMPnál is nagyobb tömeg hömpölygött. Ezekkel sikerült meglepni magam az idén:

Kerámia díszek. Tavaszváró koszorúra fognak majd kerülni.


Szökkenő szarvasos fémdísz:


Vágó Enikő tűzzománc hajcsatja:


És kibővült a dotty gyűjteményem is (jelenleg ez az összes).

2009. november 29., vasárnap

Adventi készülődés

Az utolsó pillanatban sikerült rábírnom anyukámat az adventi koszorú készítésre (kellett egy kis szemforgatás hozzá :D). Szerette volna, hogy az isteni hortobágyi palacsintája is a képen legyen, nehogy azt higgyék, hogy éheztet minket. Szerintem aki rám néz, rájön, hogy nem fenyeget ez a veszély, de itt a bizonyíték is. :) A gyertyáink közül a lilák a bűnbánatot, a rózsaszín Szűz Mária szenvedését, a piros pedig az életet és az örömöt jelképezi. Egyetértettünk, hogy elég dísz rá a fenyőgally és a tobozkák.



Készítettünk a kollégiumi ajtómra egy pufók angyalkás koszorúcskát is. Ez a kedvenc díszem, még egy gimis osztálytársamtól kaptam ajándékba. :)


Novemberben ezzel búcsúzom tőletek, kellemes karácsonyi készülődést és az egyetemistáknak sikeres vizsgaidőszakot kívánok! Nekem is sajnos már most kedden kezdődnek a vizsgák. Azért decemberre számíthattok még karácsonyi vásáros képtömkelegre, kedvenc karácsonyi zenéimre és sok-sok ékszerre!

2009. november 23., hétfő

Őnagysága, a kutyanő (anya szerint inkább birka)


Amikor megláttam ezt a kis kerámia faliképet, azonnal beleszerettem. Nagyon emlékeztet a hangulata Amelie festményeire, amik éjszakánként a képből kiemelkedve beszélgettek egymással. Pál Tünde munkája, és ti is vásárolhattok hasonlót a Váci utca 45-ös szám alatt lévő kézműves boltban. Érdemes benézni, csodálatos dolgokat árulnak elérhető áron!

Variációk egy nyakékre

Azért szeretem a brossokat, mert a legegyszerűbb, semmilyen ruha is sokarcú és egyedi lesz tőlük. Van is nagyon sok kitűzőm, szeretem halmozni és variálni őket. Az új nyakláncom is három arcot kapott, és senki nem mondaná meg, hogy nem direkt ilyen. A brossok Kapolcsról, tavalyi karácsonyi vásárról és Ledannától vannak.





Na mit gondoltok?

Új láncok

Mostanában készítettem magamnak ezt a két láncot. Szívem csücske mindkettő. :) Az alapanyagokat vaterán vadásztam hozzá, kivéve a kis Eiffel-tornyot, amit Párizsból kaptam ajándékba. A háttérben a kedvenc otthonkamintás ingruhám látható.

2009. november 15., vasárnap

Hervadó idő




Minden nap csak újabb réteg ragacsos cafat
a múlt elporladó ígéreteiből szőtt
menyasszonyi por-fátyol.
...
Tudtam, hogy nem is jössz
mégis
foszlott szalagom újra és újra
hajamba fontam
...
Vártalak.
...
Levelek százai jegyzik az időt
mit neked tartogattam
de a széllel hullottak ma mind
az őszi avarba.
...
Ennyi. Azt hiszem sosincs tanulság igazán.

2009. november 8., vasárnap

Bőrékszerek Erdélyből

Nagyon szeretem Erdélyt, eddig kétszer volt szerencsém kirándulni keresztül-kasul rajta. Mindkétszer bőrékszerekkel tértem haza. Sajnos készítőjükről nincs sok adatom, ezt az első szettet ajándékba kaptam:

(Még gimiben kipróbáltam én is a linómetszést, amivel ezek is készültek, de én elég kétbalkezes vagyok ezekhez a finom árnyalatokhoz.)

Ezek pedig Czirják Szilárd munkái, egy segesvári kézművesvásáron vettem őket. Soha még hasonlót sem láttam, nagyon ötletes technikával készültek. Imádom a kacskaringóikat és a színeiket! :)


2009. október 31., szombat

De Sade öröksége (18+)


Sade márki a mai napig egy vitatott személyiség a közvéleményben és irodalomban is. Sok tévhit él vele kapcsolatban, művei alapján megvetnivaló perverz disznónak gondolja a többség. Pedig a valóság más: igazából az akkori Franciaországban a legkevésbé perverz ember volt, maximum addig ment, hogy néha megostoroztatta magát. (Tehát nem is szadista, hanem mazochista hajlamú volt!) Egyedüli bűne, hogy ha toll akadt a kezébe, elengedte fantáziáját, és fel akarta ezzel másokét is szabadítani. Az akkori zűrzavaros helyzetben a szexuális forradalom nem fért el a nép forradalma mellett, ez sorozatosan börtönbe, majd elmegyógyintézetbe juttatta. Halála után sok művészt megihletett öröksége, könyvekkel, filmekkel adóztak emlékének. Legemlékezetesebb ezek közül Appolinaire Tizenegyezer vesszője és a Quills című film, ezeket nem érdemes kihagyni az életetekből. Magyarul megjelent könyvei (A Szodoma 120 napja kivételével megvásárolhatók a Lazi Kiadónál):

Juliette, avagy a bűn virágzása
Egy végletekig romlott nő emlékiratairól van szó. Az összes közül talán ez a regény tetszett a legjobban. Ha Sade írási stílusát megszokta az ember, akkor egy élvezetes és kalandos regénynek fogja találni a Juliette-et.


Justine, avagy az erény meghurcoltatása
Ez volt az első, amit olvastam Sade-tól, és bevallom inkább idegesítő volt, mint jó. A folyton saját sorsán siránkozó Justine erényének köszönhetően a nyomor és a kín legmélyebb bugyraiba nyer betekintést. A háttérben érezni az író (és saját magunk?) sátáni kacaját, hogy íme ide vezet a megrögzött erényesség. A Justine és a Juliette ikerregények, a nyomorból vezető két utat mutatja be. Sajnos a Juliette-el kapcsolatos pozitív véleményemet csorbította, hogy ennek a regénynek a végén ő is az erény útjára tér Justine meséjének hatására.


Filozófia a budoárban
Egy kellemesen pikáns műről van szó, amiben két megrögzött libertinus bevezet egy szűzleánykát az élet élvezeteibe. Egy közbeiktatott kiáltványban Sade összefoglalja munkáinak egész filozófiáját is. Szórakoztató olvasmány. :)


A szerelem stratégiája
Teljes mértékben kakukktojás a többi Sade regényhez képest. Egyáltalán semmi szex nincs benne, szóval gyengébb idegzetűek is nyugodtan kézbe vehetik. A könyv két csípős humorú, női furfangra építő novellát tartalmaz, amikben főhőseink elnyerik a stratégia jutalmát: a szerelmet.


Szodoma 120 napja
Egyetlen bánatom, hogy nem teljes a mű, legalábbis a magyar fordítás...Három osztályba sorolja a perverziókat, egyre súlyosbodó sorrendben, történetbe ágyazva az egészet. A legenyhébb szenvedélyeket túlzó részletességgel taglalja, viszont a durva , érdeklődésemre leginkább számot tartó második és harmadik kategória puszta felsorolással szúrja ki a szemem. Irodalmilag nem ez a magaspont, de szexuális fantáziánk bővítésére kiváló még így is. Pasolini SALO című filmjéhez is ez adta az insirációt, ajánlom bátran mindenkinek.


Egyéb kapcsolódó könyvek, filmek:

Octavio Paz: Az erotikus túlpart: Sade
Chantal Thomas: Sade
Sibylle Knaus: De Sade márki hitvese
Sade márki játékai - Quills
Sade márki
SALO - avagy Szodoma 120 napja
(A Justine-ből és a Filozófia a budoárban-ból is készült film, de csak fanatikusoknak ajánlom)

2009. október 3., szombat

Sörény és koponya
















[nagash793: Dreamer/Álmodó]

"harmadnapon már csak sörény és koponya
lerágott bordák és a karambolozott csigolya
üres kötőfékszárat húz a nap
végig az erdőn még egy sugarat
mint akire önnön halála alkonyul
úgy állok olyan vigasztalanul
s a dögre settenkedő farkasok
szájuk szélét nyalva lesik hogy zokogok"

/Kányádi Sándor verse, részlet/

2009. augusztus 22., szombat

Görög istenszárnyak

Az élettől is el szokott menni a kedvem, amikor ilyen gyönyörű ékszereket látok...Mivel én tuti nem tudok soha csinálni ilyeneket, és nagy valószínűséggel nem is lesz ilyenem soha. Pedig kéne mind... Aranwen ékszerei:







2009. augusztus 20., csütörtök

Apróságok

Szobatársammal voltunk WAMP-on, vettünk cuccokat a dotty-tól és tuskecskétől. Először is itt a menő új hűtőmágnes szettünk:


Az új brossokkal és kitűzőkkel kidekoráltam az egyik ruhám. A képen a cicás és a csillagközi báránykás kitűző újdonság.



Ti is szívesen viseltek brossokat? Esetleg halmozzátok is őket, ahogy én is szoktam? Szerintem ezer arcot kölcsönözhet ugyanannak a ruhadarabnak. :)

2009. augusztus 12., szerda

Blues-ballada a sárkánylányról

hajcsomók úsztak a vízen
fekete, barna hajcsomók
-ó jeah-
önfeledt eufóriában táncolók
meztelen örömükben
megnyúzták a valót
-ó-o-ó-o-
nem törődve azzal
mi belül van összeomlik, óó

Oly sokáig voltunk lenn
lenn a mocsár vízében
kiáztatott bőrünkben
hullafoltos testünkben
meghasonlott énünkben

most a fülledt éjszakákra
ahogy visszagondolok
érzem érzem érzem
-ó-o-ó-o-
igazi sárkány vagyó-o-ok
apám buddha volt
belőle születtem én
anyám nirvána
benne nyugodtam é-én

Oly sokáig voltunk benn
benn a mocsár vízében
kiáztatott bőrünkben
hullafoltos testünkben
meghasonlott énünkben

mondd ó mivé váltam én
vonagló ősgyík természettel
maholnap majd
az élet halálra ver
-ó jeahjeahjeah-
felázott arcom ezer csőr tépi még
letört csontjaim
a kutyák viszik szét

Oly sokáig voltunk lenn
lenn a mocsár vízében
kiáztatott bőrünkben
hullafoltos testünkben
meghasonlott énünkben

de minden galambszürke bőr
csak azért nőtt rám hogy levedljem
ó jeah.

2009. augusztus 4., kedd

Tolltündészet

Nem kétséges, a Rusztikatt babák csodálatosan avantgárdak, mindegyik új mesébe kalauzol minket vibráló személyiségével. Itt tudtok még nézelődni.





Érinthetetlen


















[nagash793: A tó/ The Lake]

bűnös vágyakba üldözöl
rángó izomkötegekkel
futok futok a sötét-messzi égbolt alatt
...
ésszel fölérem, hogy
nem lehet soha másképp
de szemeidben beborul az elme
dübörög a halánték
vérszívó-röhögő álmok játszanak
arcodon
arcomon
elmázolódnak az erkölcs határai
ajkadra-szomjas ajkamon
...
új ódákat tanítasz nekem a szerelemről
titkos, sötét éjben fogantakat
de csak futok futok előle
csillagtalan,
meddő égboltod alatt
...
mert nem lehet két életem.

2009. július 27., hétfő

Átélni a hajnalt

Csomós már minden köteg
meg-megakad a szalag
még megpróbálod kifújni
évezrednyi hamusúlyt mi reáragadt
MIELŐTT LEVETTÉK A FEDŐT A VILÁGRÓL
Lencsébe odaköt szemcsés atompor
kiesik mindjárt húzza kifelé egész agyvelőt
szippantja
a vákuumba
az éjszaka ürességégbe
MIKOR LEVESZIK A FEDŐT A VILÁGRÓL
Még utolsót krákog a pacsirta
aszály-élő szemekre hunyorog
kicsiny testek csillagtüze
...
MIKOR NINCS FEDŐ A VILÁGON
Ilyenkor esik térdre a vak
ilyenkor gyújt lámpást ki fél
Sikító paranoia virágzik
Orgiális ténfergések a mélyben
mert ilyenkor nincs fedő a világon
most mindent lehet
most féljen aki félhet
üvöltsön kinek még nem szakadt meg gigája
fusson ki még nem béna
NINCS FEDŐ A VILÁGON
nemsokára nem így lesz
most szabadon szerethetsz és szabadon gyűlölhetsz
míg be nem vered ostoba fejed rózsaszín pamacsok
kipárnázott betonkövébe
hol minden gyönyörű
hazug mennyek dünnyögése
Lassan csúsztatják mint a szemérmet
vissza vissza vissza
a FEDŐT A VILÁGRA
szétcsapják a hűs vizen olaj szabadság illúziót
és akkor
...
Átéled a hajnalt
tiszta fejjel szűzi méhhel
elfeledsz izzadt sötétséget
elfeledsz orgiát s félelmet
szeretetet gyűlöletet
De akkor mi marad?
Marad a gyönyörűséges reggeli érzése a nirvánának.


(Így "hajnali" fél 1kor aktuális is valamennyire, kicsit utalok benne egy akkori könyvélményre: Dean R. Koontz: Rossz hely)

2009. július 26., vasárnap

Heldenstod III.

(a sorozat előző részei: I.,II.)

Fakó, szürke-hideg vállamon;
Mozdulok és Mozdulsz,
Én elbújok szemedben, kutatok gyémánt könnyek után.
De üres a szemed...Tán eltékozoltad sok évvel ezelőtt,
s kérted a Napot, örökre igya ki... Szárítsa fel maró táncukat.
Vállamra hajtod fejedet, érezlek minden ízemmel,
Érzem, ahogy a tested könyörög tiszta érzelmek iránt.
Oh, bárcsak egy cseppet adhatnék áradó könnyeimből,
hogy legalább most érezz, hogy legalább most fájjon ez a gyönyörűség,
hogy fohászkodj a Naphoz: Add vissza drága kincseim!
- csak egy ezrednyi pillanatra -
érezhetnéd, amit éreztem e hazug-
tiszta, fájó-édes akkori percben.

2009. július 16., csütörtök

Heldenstod II.

Előző rész: I.

 














Halott leszek holnap nagyon,
Talán mozdulatlan fakó-fehér.
De ma még betegek közt hanyatlok
A tér fogságában.
Nyújtózom, kúszom a föld felé,
Ereim már behálózzák a talajt
Beteg testemet hozzá láncolva.
Valamit még tartogat a gyönge föld,
Talán sejtjeivel építi megfáradt lelkemet.

Újabb nyakék

Azt hiszem függőségi problémáim vannak az ékszerekkel kapcsolatban... Most egyik kedvenc kézművesemtől, Lariontól rendeltem egy gyönyörű nyakéket. Már alig várom, hogy megérkezzen!

2009. július 15., szerda

Heldenstod I.

Egy verssorozatot indítok most. 6 bejegyzésből fog állni, egy régi barátnőm régi verseiből. Nem profi irodalmi munka, de nagyon szép képek és inspiráló gondolatok vannak benne számomra. Íme az első:





















Az idő kopog elkorhadt vállamon,
várja, hogy szívébe szúrjam üszkös láncaim.
A Hold mögé rejtettem kincseim,
az elfeledett szavak ízét: feljegyeztem,
hogy lássam kihunyt lelkünk egykori ropogását,
Már nem él, de még érez.

Pipacsképű napsugár táncol arcomon,
szemembe önti minden bánatát,
Könnyek csorognak le, sovány patakok,
hogy éltessék a föld porát.
Zakatoló, kalimpáló talajszív.