2009. június 19., péntek

Nyári napok érzéketlensége





















Szétporladnak nyelvemen
A ragadós-édes szagok.
...
Üres koponyámból értetlen
Nézek egy vánszorgó légytetemet.
...
Csikorognak a rozsdás csontok.
Pedig csak egy korty után markolok.
...
Kényszerű apátia bélyege.
E marcangoló hőség nyomta rám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése