[nagash793: King Of The Demon Forest]
A Nap alászállt,
vörös üstökként fonta arcomba a homályt.
De hajadban szellőfútt láng égett akkor.
Százezer akkord zengte nekünk az éjszakát.
Keserű hold nyelte könnyeit
ölelésünkben.
Szemedbe fúródnék érző tüskeként.
Mosolyba üvölteném
végső kegyetlenséged.
Ezen az egy napon
örökké szerettelek téged.
Ma letörlöm arcod a tükörről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése