2011. október 21., péntek

Reggel











Az ég már a köldökömig ér.
Csésze billeg még ernyedt markomban.
Még alig látok át álmaim fátylán,
De az új napra mosoly csillan:
Talán ma minden görbe újra egyenes lesz.
Jajj, de miért ilyen keserű még mindig
A cukor, mit szeretett kezed teámba tesz?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése