[nagash793: Dreamer/Álmodó]
"harmadnapon már csak sörény és koponya
lerágott bordák és a karambolozott csigolya
üres kötőfékszárat húz a nap
végig az erdőn még egy sugarat
mint akire önnön halála alkonyul
úgy állok olyan vigasztalanul
s a dögre settenkedő farkasok
szájuk szélét nyalva lesik hogy zokogok"
/Kányádi Sándor verse, részlet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése