Iza

Nem hitt bennük, de várt az angyalokra.

Nap nap után csak azt a dalt dúdolta.

Közben fogyott a bor és a cigaretta...

Ő volt Iza, aki a filmekből tanulta
a boldog életet.



Nem szólt hozzám kilométereken át.

Talán összevizeztem az üléshuzatát?

Azt hiszem csak megsajnált, vagy másra várt.

Azt mondta, ő Iza és éppen erre járt,
ha akarom elvihet.



Az éj vízfüggönye mögül kilépett

- a város - ezernyi lámpása égett.

Nem értettem, miért vált sebességet

Iza, akinek már nem kellett az élet,
de egyedül nem mert...

a szerző